Az alkotás menete pontokba szedve:
- tervezés, rajzolás
- sablonozás
- üvegek vágása
- csiszolás
- fóliázás
- forrasztás
- patinázás
- lakkozás
Persze a dolgok nem ilyen egyszerűen mennek, majd meglátjátok.
Először is ott van az ötlet a fejünkben: tudjuk, milyen formákat szeretnénk, milyen üvegeket akarunk használni, satöbbi. Ezt papírra vetni már időigényesebb, mert a rajz minden eleme kivágható kell legyen. Ha a forma nem engedi ezt, akkor kivezetéseket kell tervezzünk. Ennél a tükörnél a „buborékok” szolgáltak segítségül, így könnyebben fel lehetett darabolni a tükröt. (A tükör szélén helyezkednek el.)
Ha kész a terv, akkor kezdődhet a sablonozás. Csak a színes elemeket sablonoztam ki, két praktikus okból: egyrészt ha a színes mintát ráhelyezem a tükörre, akkor könnyebben rá lehet rajzolni a kivágandó darabokat, másrészt lehetnek esetleges kisebb eltérések a terv és a kicsiszolt darab között. A hézagok elkerülése végett érdemes ezt a módszert alkalmazni.
A beszámozott, kivágott sablonokat a kiválasztott üvegekre helyezzük és körberajzoljuk. Itt is fontos szempont a praktikusság: minél közelebb rajzoljuk egymáshoz a darabokat, hogy a lehető legkevesebb hulladék keletkezzen. Természetesen ezt is megfontolva, hogy kivághatóak legyenek a darabok.
A kivágott darabokat egymáshoz csiszoljuk.
Először a halakkal kezdtem, csiszolás után befóliáztam őket és összeforrasztottam a darabokat. Így könnyebb volt a hínár részt hozzájuk igazítani.
Összeállt a minta, a halak együtt vannak a hínárral. Most következik az izgalmas rész, amikor már nem lehet hibázni. A tükrön körberajzoljuk a mintát. Többször le kell ellenőrizni, mert vágás után nagyon nehéz korrigálni.
A háttér kivágása következik: a kivezetések segítségével nagyobb darabokra vágtam a tükröt, pontosan a vonal mentén.
A darabokat addig vágtam, míg el nem készültem az összes háttér darabbal, utána megcsiszoltam őket. Ez szó szerint nehéz feladat volt, mert a tükör nagyobbik felével úgy bűvészkedni a csiszológép előtt, hogy az ne sérüljön… nem könnyű. Utána a többi darabot is kicsiszoltam, befóliáztam, majd összeforraszttam a darabokat.
A forrasztást a tükör hátoldalán is meg kell ismételni (szigorúan forrasztóolajjal!), ha az kész, akkor jöhet a patina.
Ha a hátteret lerendeztük, akkor megfordítjuk és elölről is lepatinázzuk.
Jöhet a suvickolás, majd a szépen megtisztított forrasztásokat bevonjuk védőlakkal, hogy ne oxidálódjon a felülete.
Tádááám… elkészült!
Szia Ági!
VálaszTörlésGyönyörű ez a tükör, Meskán is már a kedvenceim között szerepel! Nagyon örülök neki, hogy megsztottad velünk, hogyan is készül! Kíváncsian várom a további leírásokat!
Szép napot! :)