Kiwi övtáska

Pénztárca III.

Torta

Nem volt időm pötyögni, mert Tudósnak születésnapja volt és körülötte forgott a világ. :)

Rajzos csokit úgy kell készíteni, hogy az alufóliára vékony alkoholos filccel ráfirkáljuk a mintát, minél mélyebben belekarcolva a fóliába (persze azért ne szakadjon ki). Ha kész a rajz, akkor rákenjük az olvasztott csokit kb fél centi vastagon. Miután megdermedt a csokoládé, óvatosan lehúzzuk az alufóliát.

Karcolt medál

Pénztárca II.

Nap nyaklánc

Pöttyös övtáska

W karkötő

Narancs fülbevaló

Monokróm medál

Csere-bere

Ide süssetek, milyen szépet hozott a postás:


Kobema-tól kaptam, cserébe küldtem neki egy dichroic halat és egy meglepetést. Annyira kedves volt, mert elkészítette a kedvenc karkötőm testvérét és még két gyűrűt is kaptam! Nagyon örülök nekik, köszönöm szépen!
Aki szereti a korall/kagyló/gyöngy ékszereket, az feltétlen nézze meg a boltját, mert nagyon szép dolgokat találhat ott!

Kék lámpa

Csak a szilánkosra tört üvegeket dobom ki, mert a potyadékokból is lehet lámpát készíteni.

Tűzzománc gyík

Ha érdekel, hogyan készült, akkor klikk ide! (videó)

Szivárvány karkötő

Szütyők

Figyelem, újra van két játék: Sesame egy kupont sorsol ki, Frihanna blogján pedig szülinapi őrület van! Klikkeljetek!

(A Pánkidzsessz dinnyés pénztárca még mindig versenyben van, csütörtökig lehet jelentkezni!)

Első lámpám

Életem első, saját tervezésű tiffany lámpája. Három évvel ezelőtt készült.

Kordbársony táska

Előző életében apukám nadrágja volt.

Pici medálok

Ajándék dinnyés pénztárca

Jó hírem van annak, aki szeretné a képen látható dinnyés pénztárcát!



Mindössze annyi a teendő, hogy az Ajábékblogon lévő bejegyzéshez írj egy kommentet!
Egy hétig lehet jelentkezni, jövő hét csütörtökön sorsolás!
Sok szerencsét!

Hogyan készült? II.

Judit kérésére mutatok egy kis ízelítőt, hogyan készülnek a dichroic üvegből készült ékszerek, jelen esetben a dichroic halak.
Fusing, azaz rogyasztásos technikát kell alkalmazni, ami röviden annyit tesz, hogy a kívánt formára vágott (esetenként csiszolt) üvegre ráhelyezünk egy vele kompatibilis fedőüveget (hőtágulási együtthatóra figyelni kell) és magas hőmérsékleten összeolvasztjuk egy kemence segítségével. Persze más fajta üvegnél több színt is összetársíthatunk, de a dichroic-nál nem jellemző a rétegezés. A fajtájától függően kell megválasztanunk a fedőüveget, máskülönben a belsejében keletkező feszültség miatt tönkre megy az üveg. Mindegyik típusnak van saját receptje, hogyan, milyen hőmérsékleten érdemes rogyasztani.
Én kizárólag dichroic-t használok, szerintem ez az igazi ékszerüveg. Amilyen szép, olyan drága is, éppen ezért minden kis potyadékot félre szoktam tenni. Ezekből a hulladékokból készültek a halak.
Maga az üveg alig 2 mm vastag, az egyik felén pedig vékony rétegben terül el rajta a minta.
Nem szeretnék belemenni az égetés részleteibe. Nyilván az ideális eset az, ha programozható kemencét használunk, amin beállíthatjuk a fűtés maximum értékét, azt, hogy mennyi ideig tartsa azon a hőfokon és mennyi idő alatt, milyen értékek mellett hűtse le.
Ha nincs programozható kemencénk, akkor szükségünk van extra figyelemre, anyagismeretre és/ vagy gépészmérnök barátra. Én leginkább utóbbi segítségével oldom meg az égetést, Tudóssal szoktam konzultálni. Ha kérdés merül föl, ő általában tudja a dolgok miértjét.
Szóval nézzük, hogyan készültek a dichroic halak!

Először is lássuk, mire volt szükség: hőálló papír az üvegek alá, maradék dichroic és fedőüveg (Bullseye), alkoholos filc, üvegvágó, fogók.


Kicsit előre dolgoztam, kivágtam és megcsiszoltam a halacska alakú fedőüvegeket. Beszámoztam őket és egyenként felrajzoltam a hőálló papírra. Ez azért hasznos, mert így nem keverednek össze a formák. A rajz segítségével vágtam megfelelő méretűre a dichroic maradványokat, utána tetszés szerint rakosgattam őket.


Ezután behelyeztem a hőálló papír segítségével az üvegeket a kemencébe és óvatosan ráraktam a fedőüveget a dichroic-ra.


Amint minden darab a helyére került, becsuktam a kemencét és felfűtöttem közel 800 °C-ra. Amikor kellő hőmérsékletű volt, akkor pár perc elteltével bekukucskáltam, milyen állapotok uralkodnak. Amint elérték a kívánt állapotot, elkezdtem a hűtést.
A hűtés egy elég lassú folyamat, ilyenkor megy végbe – jobb esetben- a feszültségmentesítés. Feszültségteleníteni 600 °C-on lehetséges, ezen a hőfokon kell tartani hosszabb ideig. Az üvegben nagy feszültség uralkodik, a részecskék mozognak, mindegyik keresi a helyét. Ezen a ponton van idejük „helyre rázódni”, majd hosszabb idő elteltével lehet tovább hűteni.
Ennél a kemencénél nyitogatással oldom meg a hűtést, ami nem azt jelenti, hogy hirtelen teljesen kinyitom az ajtaját és percekig szellőztetem… türelmesen, apránként, hogy ne kapjon hősokkot.
Ez egy kisebb kemence, a halak pedig nem túl nagyok, ezért kb 6-7 óra elteltével ki tudtam venni őket.
Íme a végeredmény:


Remélem tetszett ez a rövidke beszámoló! Ha esetleg valakinek van témajavaslata, hogy legközelebb miről írjak, annak is örülnék.

Diszkógömb

Mozaik

Övtáskák - hamarosan

Készül az övtáska...



Szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy Kinema kolléganőnél játék van! Ékszereket lehet nyerni, részletekért klikk ide!

Nagy rácsos fülbevaló

Uroboros doboz

Dichroic üvegek - égetés után

Dichroic üvegek - égetés előtt

Trükk - belső ív

Meg szeretném mutatni, hogy egy-egy darab üveggel mennyi munka van, mert első ránézésre nem is gondolná az ember, hogy bizonyos formákat hány lépésből lehet kivágni.
Érdekesség gyanánt mutatok néhány fogást, most például a belső ív kivágását. Ez a legkomplikáltabb vágás, emellett rengeteg potyadékkal jár. Éppen ezért a körív ritkán használatos, inkább több és kisebb részre szokták osztani a formát.
Két szabályt érdemes betartani: egyrészt mindig a belső ívet vágjuk ki először és csak utána a külső ívet. Másrészt a vágások legyenek alacsony ívűek.
Készítettem néhány képet, amiken jól látható a folyamat:

Az ívünk nagyságától függően középről kivágunk egy darabot.


Én jobbkezes vagyok, ezért az ív jobb oldalán vágok egy újabb darabot, így kényelmesebb. Jobbról balra haladok.


Minél alacsonyabb ívben vágunk, annál könnyebb lesz letörni a fogóval.


Ha kész vagyunk a belső ívvel, utána következhet a külső ív vágása.


Ezen a képen látható, hogy mekkora darabot kellett feláldozni a zöld üvegből, hogy a piros beférjen.


Még egy tanács: a fogót a vágás vonalához közel használjuk és ha lehetséges, akkor két fogóval törjük az üveget.
Nem is olyan egyszerű, igaz?

Kék-zöld karkötő